A Nemzeti Bank épületének átalakítására sem érvényesek a jogszabályok
A Szabadság téri banképület úgy alakulhat át, ahogy a kormány csütörtök esti rendelete megszabja.
A Szabadság téri banképület úgy alakulhat át, ahogy a kormány csütörtök esti rendelete megszabja.
A mesebeli főhős, a kanászból lett királyfi alakja mellett a pénzen megjelenik az égig érő fa motívuma is.
Több problémát is találtak a pénzintézetnél.
A jegybank 360 fokos fotóján egészen közelről vizsgálhatók a fényes aranyrudak.
A lakáshitelpiacon rekordmennyiségű szerződést kötöttek, a fogyasztási és a háztartási hitelek állománya, pedig tempósan emelkedik.
25 érvet mondott a forint megtartása és az euró megfelelő pillanatban történő bevezetése mellett Matolcsy György jegybankelnök a forint 75. évfordulójára szervezett MNB-konferencián. Szerinte a forint tette lehetővé, hogy a magyar gazdaság átvészelje az elmúlt időszak válságait, és az euróhoz csak akkor szabad csatlakozni, ha az kinövi születési rendellenességeit.
Valóban nekiveselkedik a jegybank az elszabadult infláció megfékezésének, ennek jegyében kedden 1,2 százalékra növelte az alapkamatot. Kérdés, hitelesnek tartja-e a piac az eltökéltségét, s hogyan reagál a forint árfolyama.
Matolcsy György már-már hagyományosnak tekinthető hétfői írásában most nem az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, vagy válságkezelését ekézte, hanem az Európai Uniót, illetve a közös pénzt, az eurót. A jegybankelnök szerint a külön euró kell az északiaknak és a délieknek.
A jegybankelnök szerint csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze a magyar gazdaság.
A jegybank szerint a változtatás díjmentességét akkor is lehetővé kell tenni az ügyfeleknek, ha magasabb törlesztőrészletet szeretnének fizetni.
A változás azért érdekes, mert a fővárosi autókhoz – a koronavírus-járvány forgalom- és kárcsillapító hatásai ellenére – mindeddig nem "ért el" a díjcsökkentés.
1,2-ről 1,5 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot – kétségkívül ez volt a hét egyik legfontosabb gazdasági híre. De milyen hatással lehet egy ilyen döntés a mindennapi életünkre?
Addig folytathatja az MNB a kamatemelést, amíg nem tér vissza az infláció a 4 százalék alatti toleranciasávba, ez azonban valószínűleg csak 2022 elején történhet meg – mondta a jegybank alelnöke az újabb alapkamat-emelés után.
Keddi ülésén várhatóan újabb kamatemelésről dönt majd a Monetáris Tanács. Már korábban jelezték, hogy addig emelnek, amíg nem érik el az inflációs célt.
Negyedik hónapja alakul 100 milliárd felett a lakáshitel-folyósítás, júniusban összesen 136,35 milliárd forint lakáscélú kölcsön került a lakossághoz – ekkora kihelyezésre korábban még nem volt példa. Főként a használtlakás-vásárlásokra fordított összeg nőtt, de többet költöttek az igénylők új építésű lakás vásárlására is. A kamatokat tekintve már érezhető az emelkedő tendencia, de még így is lehet kedvező kamatozással lakáshitelt felvenni.
2021 elején elérte a GDP 81 százalékát az államadósság, ez 15 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő déli tagállamok ettől jóval rosszabbul állnak, ugyanakkor a visegrádi országok és Románia sokkal jobban. Már Matolcsy György is a költekezés visszafogását és az adósság lefaragását sürgeti.
Tizenkét év alatt 1807 bankfiókot zártak be Magyarországon.
Az elmúlt hetekben többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját a jegybankelnök, de most együtt mutatkozott a miniszterelnökkel.
Az MNB kamatemelése jó irány, de késve jött és kevés, az infláció letöréséhez nem elég a jegybank, a kormányra is szükség van, az államadósság magas szintje pedig akkor okozhat bajt, ha rossz célra költik el a pénzt – erről is beszélt Surányi György a HVG-nek adott interjújában.